Szüretelni, de mikor?

Elképzelhetetlenül meleg van hetek, hónapok óta. Árnyékban is majdnem negyven fokokat látok.

Magát a meleget még úgy-ahogy elviselem. De ha a nap sugarai direktben érik a fejemet, akkor perceken belül menekülőre kell, hogy fogjam. A traktorban ugyan izzadok rendesen, amikor dolgozom a szőlősorok között, de azt még bírom. A baj mindig akkor jön, ha ki kell szállnom, és a tűző napon szerelnem vagy igazítanom valamit. Hiába a szándék, az akarat, hogy gyorsan megcsinálom, aztán dolgozhatok tovább. Kínszenvedés az egész, mert semmi perc alatt fogy az erő, és úgy érzem, mintha gázperzselővel sütögetnének. A mennyekben érzem viszont magamat, hogy ilyenkor pár percre árnyékba tudok húzódni. Sűrűn beiktatom a fák alatti hűsölést, hogy aztán tudjak haladni a munkával.

Tegnap az Úrágyán grúbereztem. A tőkékről szépen besárgult, érettnek tűnő fürtök mosolyogtak felém. Kóstolgattam is bőven a bogyókat. Mire a grúberezéssel végeztem, meg is született bennem a döntés. Ezek szépek is, zamatosak is, tehát itt az ideje leszedni a fürtöket.

Szüretelünk, amint lehet!

Csak éppen azt nem tudom, hogy hogyan is kellene ezt ügyesen csinálni. Nappal 37–39 ^oC és izzó napsütés. Ezt minden tekintetben el kellene kerülni. A szőlőnek sem jó, az emberek sem bírják. Préselni sem ideális ez a meleg. Éjszaka 16–25 ^oC-ra hűl a levegő. Ez jobb lenne. Csak épp erre meg az emberek nem hajlanak. Amúgy teljesen megértem, hogy inkább aludni szeretnének, mint lámpával a fejükön a szőlősorok között szüreteljenek. Marad a kora hajnali kezdés. Meg a kompromisszum, hogy nem egész nap dolgozunk. Csak délelőtt 10, esetleg 11 óráig, mert akkor már megint kemencei forróság kezd lenni.

Nézegetem az időjárás-előrejelzéseket.

Ha minden igaz, akkor a jövő héten már jön végre egy lehűlés. Ez jó hír. Az már viszont nem igazán, hogy lehet, hogy jelentős csapadékkal együtt. Na, ez lesz majd az igazi kihívás. Úgy vagyok ezzel, mint régen a mádi Csörge bácsi a kígyóval. Megvárjuk…

Már csak azért is, mert hőség ide vagy oda, tegnap láttam az első nagyjából ezres seregélyrajt a Középhegy felett kavarogni. A traktorral gurultam lefele a Padi-hegyi parton, amikor az út melletti fákról, bokrokról kezdtek felrepülni a madarak. A traktor pöfögésére zajosan csapdosva rebbentek az ég felé. Csinos felhővé álltak össze, ahogy folyamatosan kavarogva szálltak messzebb. Pedig már majdnem azt hittem, hogy ez éven a hőség miatt maradnak a hűvösebb tájakon. Csoda szépek madárként a fényképeken. Viszont pokolba kívánt konkurensek, ha a termést nézzük. Még egy videót is készítettünk a közösségi médiába a seregélyriasztási előkészületekről, amit itt lehet megnézni.

Lesz, ami lesz, szüretelni kell!

 

Közben megyünk Angelikával Tatára, a SVÉT-Pannon rendezvényre. Anginak előtte mosolyboros kóstolója van a tállyai Kerekdomb Fesztiválon. Szabolcs ugyanaznap, azon a fesztiválon süti az ínycsiklandozó, zamatos pizzáit a Nyerges Udvarban. Azt hiszem, fel kell pörögnünk, ha helyt akarunk állni.

Viszont ami nagyon pozitív ebben a melegben, hogy jólesik (nagyon is) a fröccs.

Abaújszántóról hordjuk a szódavizet. Magában is isteni a hűtőből kivett hideg szódavíz. De bevallom, azért nem mindig tisztán iszom. A nemrég lepalackozott borainkat kóstolgatom majd minden este, amikor már tudom, hogy sehova nem kell mennem. Igaz, a borok önmagukban is ízlenének, de jobb, ha most csak lazázom. Egyelőre nem tudok dönteni, melyik tetszik jobban. Vibrálóan gyümölcsös a 2022 Szabi Furmint, kerek guruló harmónia van a 2022 Birtokban. A 2020-as Chardonnay meg megkapóan magával ragadó.

Kóstolják meg Önök is!

Árvay János

 

Ui.: Most Angelika összeállított egy „őszi” borcsomagot, amelyben az összes fent említett bor megtalálható.

Vagy a két fiú iskolakezdése, vagy a nagy meleg „árthatott meg” Anginak, mert a szokásosnál is nagylelkűbb ajánlatot talált ki, amely szeptember 16. délig él. Ha érdekli a csomag, kukkantsa meg itt!