Vasárnap volt szülőfalum, Rátka egyik legnagyobb katolikus eseménye, az Anna-napi búcsú.

Gyermekkorom édes emléke, hogy Édesapám legtöbbször ezen a napon lepte meg a családot az első pár fürt korai szőlővel. Úgy gondoltam, hogy ezt a szép hagyományt én is folytatom. Kimentem hát a szőlőbe, és keresgéltem a korai csemegeszőlők tőkéit. Nem mondhatnám, hogy túl nagy siker koronázta a munkámat. A tőkéket ugyan megtaláltam, édesedő fürtök is voltak rajtuk. Már a darazsak is megcsócsálták a legszebb szemeket. De sajnos igazából még messze álltak attól az állapottól, hogy érdemes legyen (főleg melldöngetősen büszkén) hazavinni a családnak.

Azért ezt most nem nagyon értem. Az országon belül már leszüretelték a Nérót, a Csabagyöngyét. Elindult a Cserszegi fűszeres és az Irsai Olivér szüretje. Mi is azt mondtuk, hogy előrébb lesz a szüret. Mindenkitől azt hallom, hogy nemsokára indulnak a szedéssel.

Na de akkor én miért nem tudok érett szőlőt hazavinni Anna-napkor?

Gyerekkorom egyik legjobban várt ünnepe volt a búcsú. Ilyenkor a templom mellett hosszan sorakoztak az árusok sátrai. Kegyszerárusok, gyertyaöntők, szentképárusok, mézeskalácsosok, agyagedényárusok sátrai szebbnél szebb tányérokkal, adagedényekkel voltak kipakolva. Na és sok egyéb más, gyerekszemmel csodálatosabbnál csodálatosabb ajándékot árulók. Puska, pisztoly, vízipisztoly, kaleidoszkóp, trombita, és ezernyi minden más, ami egy kisfiúnak csábos csecsebecse. A vattacukros édes illata kanyargott a tömeg között. Az iskola alatt forgott a ringlispíl, hangosan hívogatta az embereket a céllövöldés. Kavargó színes forgatag volt a templom és az iskola körül.

Most meg? Talán öt sátrat, ha láttam. Elvétve szállingózott pár felnőtt a gyereket kísérve. Igaz, most nem is volt miért közelebb mennem, mert a két bandita, Marci és Zente itthon sem voltak. Villányban, Gere Attiláéknál pancsoltak ezalatt a Crocus Hotel medencéjében. Ezt a búcsút most olcsón megúsztam. Arra viszont nagyon kíváncsi leszek, hogy Angelika mit mond majd, hogy állnak az Attiláék szőlői, mikorra gondolják a szüretet.

Volt már rá példa, hogy augusztus végére minden szőlőt leszüreteltek Villányban. No, meglátjuk.

A népi megfigyelések szerint amúgy hosszú, kedvező őszre lehet számítani. Miért is? Mert a tapasztalati bölcsesség szerint, ha egy évben kétszer virágzik az akác, akkor ez várható. Márpedig nálunk most ezt látom, szinte teljes pompájában virágzanak a fürtös, fehér virágú sima akácok, de úgy láttam, hogy a rózsaakácok is követik a módit.

Bármikor is lesz a szüret, addig sem fogunk unatkozni.

Palackba került borainkra elkészültek a címkék, Kata és Szabolcs elkezdte a borok felöltöztetését. Bubizz, Szabi Furmint, Chardonnay, új Birtok Furmint – egyre délcegebben feszítenek az új ruháikban.

Ezek már bármikor mehetnek is a kedves vásárlóink asztalára.

Folytatni fogjuk a borok palackozását, ahogy csak lehet. Betöltésre várnak az aszúk, a Janó cuvée. Talán töltünk valamennyi édes Furmintot is. Ezeknek viszont már a kötelező üvegvisszaváltási rendszer minden szabályának meg kell majd felelniük.

Na, ez az, ami elrémítőnek tűnik. Komoly fennakadásokat okoz a (szerintem) nem jól átgondolt és a végtelenségig öncélúan bürokratikus szabályozás. Tehát fogalmunk sincs egyelőre, hogy az ezekhez szükséges engedélyeztetésnek hány hónap lesz az átfutási ideje. Három hónap és 18 nap volt a leggyorsabb procedúra átfutási ideje. Nem is tudom, mit kérjek. Szorítsanak nekünk, vagy inkább közös imákkal segítsenek a gyors megoldásban?

Máshova ugyanis nincs kihez, mihez fordulni.

Nem tehetünk mást, tart, ameddig tart, kivárjuk.

Aztán közben biztos, hogy nekilendülünk a szüretnek is.

Szurkoljanak!!!!